Az Éghajlatváltozási Teljesítményindex szerint az Európai Unió három helyet javított a 2023-as eredményéhez képest, mégis mind a négy vizsgált kategóriában (ÜHG-kibocsátás, megújuló energia, energiafelhasználás és klímapolitika) közepes minősítést ért el.
Az Éghajlatváltozási Teljesítményindex (Climate Change Performance Index, CCPI) összesen 63 ország és az EU klímavédelmi teljesítményét követi nyomon 2005 óta egységes keretrendszer alapján, mivel ezek az országok felelősek a globális üvegházhatású-gázkibocsátás (ÜHG) több mint 90%-áért. Az elemzés négy kategóriában zajlik: ÜHG-kibocsátás, megújuló energia, energiafelhasználás és klímapolitika. Az első 3 kategória – amely az összteljesítmény 80%-át adja – nemzetközileg ismert szervezetek / intézmények kvantitatív adatainak elemzéséből áll, míg a klímapolitikai helyzetképhez kvalitatív értékelési módszer tartozik: az értékelt országok nemzeti szakértői teljesítményértékelést adnak egy meghatározott kérdéssor alapján. Az utolsó aspektus tekintetében tehát nem zárható ki a szubjektivitás teljes mértékben, ugyanakkor az Index nemzetközi elfogadottsága lévén a legmegbízhatóbb forrás a legfőbb kibocsátó országok értékelésére.
A 2024. évi CCPI szerint – amely összességében 2021–2023 közötti adatokat és értékeléseket fog össze – az Európai Unió 16. helyet ért el, három helyezést javítva az előző évi pozíciójához képest. Hozzá kell tenni, hogy az első három helyen egyetlen ország sem szerepel a nagyon jól teljesítők között, hanem alapvetően a 3. helyen kezdődik a besorolás. Az európai országok közül az élmezőnyben szerepel Dánia (3), Észtország (4), Hollandia (8), Svédország (10), Norvégia (12), Portugália (13), Németország (14), Luxembourg (15), Spanyolország (18), Litvánia (19) és az Egyesült Királyság (20), közülük viszont a svédek és a norvégok rontottak az előző évi helyezésükhöz képest.
Az EU-t mind a négy kategóriában közepes besorolású teljesítménnyel illették, amelynek több oka van: egyrészt a szakértők szerint a 2030-as cél, miszerint addigra 55%-kal csökkenti a károsanyag-kibocsátását az 1990-es szinthez képest, nem elegendő. Másrészt csökkenteni szükséges az energiaigényét, többek között az épületállomány felújításával és a megújuló energia alapú fűtés használatával. Harmadrészt a szakértők azt is bírálták, hogy a tagállamok túl laza keretek között mozoghatnak a kereskedelem, a bankszektor vagy a kibocsátási kvóták tekintetében.
Ugyanakkor, ha kizárólag a klímapolitikát vesszük górcső alá, az Európai Unió egy előkelő negyedik helyen szerepel Hollandiát, Dániát és Finnországot követve. Ez a helyezés nem véletlen, hiszen az elmúlt öt évben, az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság az Európai Zöld Megállapodáshoz tartozó 168 kezdeményezése közül összesen 86 javaslat került elfogadásra. Köztük említhető a határkiigazítási mechanizmus (CBAM), a megújuló energia energiamixben való részarányának növeléséről szóló irányelv, az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (ETS) felülvizsgálata, vagy akár a sokáig blokkolt természet-helyreállítási törvény is, amely 2024. augusztus 18. óta jogerős.
Az eredeti kezdeményezések közül csupán öt került visszavonásra és négyet blokkolnak egyes tagállamok, amely arány statisztikailag elfogadható. A fennmaradó 73 kezdeményezés elfogadása pedig remélhetőleg a következő ciklusban lezajlik, amellyel a következő értékelés idején még jobb eredményt érhet el az Európai Unió.
Kép: Euronews
