A Youth Progress Index adatai szerint tizenkét év alatt alig javult az ifjúság életminősége az Európai Unióban. Nemzeti kompetencia révén elsődlegesen a tagállamoknak van feladatuk ezen a területen.
A Youth Progress Index (Ifjúsági Előrehaladási Index) egy olyan mutatószám, amely lehetővé teszi a világ hasonló gazdasági fejlettségű országainak, országcsoportjainak összehasonlítását az ifjúság helyzete alapján. Három nagyobb – ezeken belül pedig több rész – terület van, amelyeken és amelyek segítségével a Youth Progress Index kidolgozói – köztük az Európai Ifjúsági Fórum – a fiatalok életkörülményeit mérik egy adott nemzetben. Az egyik az alapvető emberi szükségletek biztosítása, például lakhatás, orvosi ellátás, személyes biztonság. A második nagy területet a társadalmi jólét alapjainak megteremtése jelenti. Ide sorolható a környezet állapota, egészségi állapot, oktatás minősége, internethasználat. A harmadik kategóriába a szabadságjogok, kisebbségi jogok érvényesülése tartozik. A egyes témákon belül vizsgált korcsoportok eltérők lehetnek egymástól, ugyanis az ifjúság fogalmát a felmérés során nem szűkítik le meghatározott életkorokra, hanem mindazokat a személyeket közéjük sorolják, akik a gyermekkor és a felnőttkor közötti átmeneti időszakban vannak.
Az Európai Ifjúsági Fórum a legfrissebb – 2022-es – eredményeket múlt héten mutatta be Brüsszelben. Az összehasonlításból kiderül, hogy az Európai Unió (EU) több területen is az elvárások alatt vagy kifejezetten alulteljesít az egy főre jutó GDP alapján hasonló gazdasági teljesítménnyel rendelkező országokhoz képest. Az egészségügyi – fizikai és mentális – állapot, a lakhatási nehézségek, a stabil munkahelyek hiánya, valamint a légszennyezés mértéke emelhető ki legfontosabb problémaként, mely az ifjúság helyzetére hátrányosan hat. Ide sorolandó továbbá az oktatás is, azon belül pedig az alapfokú oktatáshoz való hozzáférés, a nemek közötti egyenlőtlenség megnyilvánulási formái, illetve a legalább középfokú végzettséggel rendelkezők alacsony aránya a huszonöt évesek vagy annál idősebbek körében.
A 2011-től kezdődően évente publikált adatok révén az államok összehasonlítása mellett figyelemmel kísérhető egy adott ország vagy országcsoport fejlődése is az ifjúság életminőségének területén. Tizenkét év számai azt mutatják, hogy az Európai Unió huszonhét tagállama összességében csekély mértékben tudott csak fejlődni 2011 óta. Ez a fejlődés is elsősorban csupán 2019-ig tartott, az azt követő három esztendőben inkább már csak stagnálásról lehet beszélni az Unió esetében.
Az Európai Unió mozgástere a problémák kezelésében
Az Európai Unióban az ifjúságpolitika nemzeti hatáskörben van, ezért az EU csak kiegészítő, támogató tevékenységet végezhet. Ezen elv mentén ma is léteznek olyan kezdeményezések közösségi szinten, amelyekkel az Unió a fiatalokat segíti, illetve cselekvési keretet kíván a tagállamoknak biztosítani. Jó például szolgál erre a 2019-2027 közötti időszakra szóló uniós ifjúsági stratégia. E mellett más szakpolitikai területeken szintén jelölnek ki olyan célokat az EU-ban, amelyek megvalósítása a fiatalok életminőségén is javíthat. Ilyenek egyebek mellett az oktatáspolitikai együttműködésen belüli 2021–2030-as stratégiai keretrendszerben meghatározott referenciaértékek; vagy éppen a 2022-ben hatályba lépő nyolcadik környezetvédelmi cselekvési program.
Az uniós cselekvési lehetőségek korlátozottsága miatt azonban a legfontosabb feladat a tagországokra hárul. Annak érdekében tehát, hogy az Európai Unióban fejlődhessen az ifjúság helyzete, nemzeti szinten kell először változást elérni.
Kép: Youth for Europe
