Hány éves kortól kapjon okostelefont a gyerek? Milyen mértékben érdemes szabályozni a képernyők előtt töltött időt? Mely veszélyek leselkednek a netező fiatalokra? Mit tehet a szülő? A Biztonságos Internet Nap idei rendezvényén e sokakat érintő kérdésekre is választ kaphattak az érdeklődők. Beszámolónk az eseményről.
A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által szervezett és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megrendezett eseményen számos kérdésre kaphattak választ az érdeklődő szülők, pedagógusok és gyermekek. Összeállításunkban a legfontosabb témákat, javaslatokat vesszük sorra.
1. Tiltás helyett a kockázatokat beszéljük át!
Az első, Dr. Bányász Péter által moderált kerekasztal-beszélgetés során azt a témát járták körül a résztvevők, hogy viselkednek bátrabban a gyerekek, ha a világhálóról van szó, és miért óvatosak a felnőttek? Nincs tipikus felnőtt- és tipikus gyerek-hozzáállás e téren – derült ki Dr. Ságvári Bence, az MTA szociológusának szavaiból. Az internethasználati szokásokkal foglalkozó szakember szerint ugyanis a szülői felfogás sokféle lehet a digitális nevelés kapcsán, s a veszélyes online tevékenység egyébként sem a „még nevelhető” korukban éri a fiatalokat, hanem valamivel később, elsősorban kiskamaszkor alatt és után. „Az emberek félnek az ismeretlen dolgoktól, de ha valaki ebbe születik bele, akkor sokkal otthonosabban mozog az online világban” – vélte Laboncz Márton a kerekasztal-beszélgetés egyik – kiskamasz – résztvevője. A meghívott szakértők szerint azonban ennek ellenére a szülők felelőssége a helyes internethasználat világába bevezetni a gyermekeiket. „A kockázatok átbeszélése és nem a tiltás a megoldás” – mondta Farkas Attila Erik, a Digitális Jólét Program állandó szakértője.
2. Az online önállóság tízéves kor körül kezdődik
A beszélgetésből kiderült, hogy a gyerekek Magyarországon átlagosan már egy-két éves koruktól fogva használnak okostelefont. Nagyné Szabó Etelka szerint pontosan emiatt nem kerülhető el az sem, hogy a helyes online viselkedésre való nevelés már az óvodában elkezdődjön. A Nemzeti Pedagógus Kar országos elnökségi tagja 1998 óta kísérletezik az óvodai szintű informatikai neveléssel. A gyermekek figyelmét a kibertérben leselkedő veszélyekre csak később szükséges felhívni, amikor már önálló felhasználókként vannak jelen az interneten. Ez a fajta online önállóság nagyjából tízéves kortól kezdődik – vélik a szakértők. Egészen idáig a szülők és pedagógusok feladata, hogy megfelelő módon szűrjék a gyerekek tartalomfogyasztását és képernyő idejét
3. Adatvédelem: a szülő is felelős!
A digitális eszközök túlzott használata növeli a stresszt, azok könnyen függőséget okozhatnak, a kék fény pedig alvászavart idézhet elő. „A legsúlyosabb probléma azonban az, hogy a felhasználók meggondolatlanul adják ki személyes adataikat” – mondta Csanak Gabriella, a Microsoft Magyarország marketing- és operatív igazgatója.
Az adatok könnyelmű kiadása nem csak a gyerekek hibájából vagy tapasztalatlanságából következik. Ságvári Bence önálló előadásban beszélt a „sharenting” egyre növekvő elterjedéséről, vagyis arról, amikor a szülők a gyerekek tudta vagy beleegyezése nélkül osztanak meg őket ábrázoló fénykép- vagy videóanyagokat az interneten. Súlyos kockázata a jelenségnek az „adat alapú gyermek” idő előtti felépülése: a szakember szerint könnyen előfordulhat manapság, hogy egy személyről alig 15 éves koráig akár több mint ezer kép is felkerülhet az internetre.
Mindezek tudatában felmerülhet a kérdés: biztonságosabb lett-e az internet, mint néhány évtizede volt? Erről a kérdésről azonban már megoszlottak a vélemények a második kerekasztal-beszélgetés során.
4. Nemcsak a bűnözők, a tech cégek is kereskednek az adatainkkal
„A világ nem lett biztonságosabb, így az internet sem” – vélte Németh Ágnes, a rendőrség bűnmegelőzési részlegének ezredese. Szerinte a deviáns szokások telekommunikációs eszközök nélkül is könnyen elterjedhetnek, legfeljebb annyi a különbség, hogy most internetes „kihívások” formájában gyorsabban eljutnak a gyerekekhez. Valamivel sötétebben látta a helyzetet a Nemzeti Kibervédelmi Szervezet igazgatója. Dr. Bencsik Balázs szerint ma már elsősorban az adataink vannak veszélyben, a fenyegetések nem feltétlenül közvetlenül a bűnözésből vagy a deviáns viselkedésből adódnak. Adataink eladásán azonban nem csak bűnözők nyerészkedhetnek, hanem elsősorban maguk a technológiai cégek. Az igazgató szerint a GDPR ugyan nagy lépés előre, de a cégek gyakran csak „úgy tesznek, mintha megfelelnének a követendő normáknak.”
5. Az álhírekről is érdemes beszélni a gyerekekkel!
„Nem szabad erősítenünk a gyerekekben az internet, a számítógép vagy a játékok cukorka-jellegét” – mondta Tímár Borbála. A médiatudatosság szakértő a legnagyobb problémát a digitális nevelés során abban látja, hogy a szülők többségének nincsenek „hozott” nevelési mintái vagy tapasztalatai ezen a területen. A szülők nem próbálják ki a gyerekek által használt alkalmazásokat, játékokat, így nincsenek tisztában gyermekük online tevékenységének természetével. Számos weboldal terjeszt álhíreket a médiahasználat kapcsán, a kábítószerhez hasonlítva a technológiát. „A paranoia gerjesztése minden, csak nem segítség” – állítja Tímár Borbála, aki arról is beszélt, hogy a teljes tiltás akár egy felnövő gyerek szakmai fejlődését is hátrányosan érintheti.
6. Egészséges médiaétrend, értékek, beszélgetések
Az előadásokból az derült ki, hogy a digitális nevelési problémákat „hagyományos” dilemmákként megközelítve eljuthatunk a megoldáshoz. Azaz médianevelési szabályrendszerre van szükségünk, amelyben egyrészt meg kell határoznunk családunk értékeit, az egészséges „médiaétrendet”, a médiaélmények feldolgozásában pedig beszélgetéssel és játékkal kell segítenünk a gyerekeket. Jó az is, ha közös médiatevékenységre akár alkotásra invitáljuk őket.
Jó tudni például, hogy aktív vagy passzív a gyerekünk által végzett tevékenység? Magányos vagy társas? Koncentrált vagy szórt figyelmet igényel? Elmélyült tevékenységet jelent vagy mikroidőket? Egészségesnek tűnik a gyermekünk? Kipihent? Vannak barátai? Rendben vannak a társas kapcsolatai? Vannak offline hobbijai? Mik azok a valós félelmek vagy vágyak, amelyek miatt esetleg gyermekünk a kibertérbe menekül?
Az önálló tartalomfogyasztásba fokozatosan be kell vezetni a gyermeket, azonban a szülő joga tiltani is, ha ez szükséges. Amennyiben eltiltjuk gyermekünket valamely alkalmazás használatától, fontos, hogy megindokoljuk a döntésünket.
Ez lenne tehát az ideális hozzáállás. Magyarországon ezzel szemben körülbelül minden negyedik családban nincs semmiféle szülői ellenőrzés a gyermekek médiahasználatával kapcsolatban. A rendezvényen – amelyhez hasonló alighanem még sok várható – egyértelműen kiderült, hogy miért is komoly probléma ez.
