Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
Marton Ádám

Adattudomány – milyen programnyelvvel?

Az R és Python is nyílt forráskódú programnyelv, így a támogatói és fejlesztői felülete is széleskörű.

Marton Ádám 2025.07.25.
Tóth Bettina

Mentsük meg Európa vizeit!

Minden tagállamban legalább 10%-kal kell csökkenteni a vízfelhasználást.

Tóth Bettina 2025.06.06.
Dobos Gábor

A függetlenek „csendes forradalma”

A demokrácia hanyatlása vagy demokratikus innováció?

Dobos Gábor 2025.04.22.
Tóth Bettina

Van némi javulás a víz-, levegő- és talajszennyezés tekintetében

E területen ugyanakkor további erőfeszítésekre van szükség.

Tóth Bettina 2025.03.14.
Csepeli Réka

A háború elfeledett áldozata: a természeti környezet

A három éve tartó orosz–ukrán konfliktus óriási környezeti károkkal jár.

Csepeli Réka 2025.02.26.
VALLÁS ÉS TÁRSADALOM BLOG
Picture of Petruska Ferenc
Petruska Ferenc
alezredes, kutató, NKE EJKK Vallás és Társadalom Kutatóintézet
  • 2023.05.04.
  • 2023.05.04.

Lehet-e szempont a környezetvédelem a katonai felkészülés során?

A legutóbbi évtizedekig evidenciának számított, hogy a katonai felkészülés és a környezet védelme közötti egyensúly a katonai felkészülés javára tolódott el. A XXI. században már számos kivétel létezik, ahol a környezetvédelem érvei, az energetikai kitettség csökkentése vagy az energiaszuverenitás megszerzése ugyanilyen fontosak. A kivételek oka viszont nem a természetes környezet megóvásának szándéka, hanem megújuló energiaforrásokon keresztül az energetikai kitettség csökkentése, illetve az energiaszuverenitás megszerzése. 

Ferenc pápa néhány hete arról beszélt, hogy a vallásközi vezetőknek tanúbizonyságot szükséges  tenniük a teremtett környezet védelmére irányuló kötelezettségünk erkölcsi és vallási dimenziójáról. A Szentatya meggyőződése, hogy a természet Isten ajándéka, amellyel való gazdálkodás csak a legnagyobb felelősséggel történhet.[1] A pápa szavainak vallási meggyőződéstől függetlenül különös súlyt ad, hogy a természetes erőforrások kimerülése és az éghajlatváltozás kétségtelenül súlyos kihívások elé állítják a nemzeteket. A globális klímaváltozás és a nyomában járó környezetváltozás, extrém ideőjárás és pusztításai, a legtöbb természeti erőforrás kimerülése, az édesvízkészletek elapadása és az ezzel járó élelmiszerellátási nehézségek, kiemelt biztonsági kérdésként jelennek meg, hiszen akár regionálisan, akár globálisan konfliktusosokat robbanthatnak ki. [2, o. 6] A legtöbb ország XXI. századi gazdasági nyitottsága miatt ellátási nehézségeknek van kitéve, amelyre a COVID-19 pandémia egyértelműen rámutatott. 

Különös jelentősége van azon ritkafémeknek (kadmium, ezüst, arany, réz, stb.), amelyek nélkülözhetetlenek a modern technológia továbbfejlesztéséhez. A fémlelőhelyek feletti uralom megszerzése ugyan végigkíséri az emberiség történelmét, de az ércbányák jelentősége az ipari forradalommal nőtt meg. A komolyabb lelőhellyel vagy kitermelésben monopolhelyzettel rendelkező országok az árszabályozáson keresztül eredményesen befolyásolhatják a világgazdaságot. Az importszükségletben lévő országok technológiai lemaradásba süllyedhetnek, ezért rendkívül fontos a megbízható együttműködési stratégiák kialakítása. A nyersanyagok hozzáférhetőségének a hadiipari projektek számára is jelentősége van, amely a katonai felkészültséget, illetve a védelmet és biztonságot alapvetően befolyásolja. A különböző hadiipari projektek szempontjából az ilyen nyersanyagok biztosítása kulcsfontosságú lehet. Kockázatot hordoz, hogy ezek a ritkafémek jelentős mennyiségben nemzetközi vizek alatt és sarkvidéki területeken találhatók, amely még a 21. században is konfliktusok melegágya lehet.[3]

A föld vízének 77,5%-a alkalmatlan emberi fogyasztásra. Az édesvizeink többsége a sarkköri jégsapkákban található, amelynek mennyisége a globális felmelegedés miatt meredeken csökken. A 2,5% birtoklásáért már a 20. században is számos háború zajlott. A Közel-Keleten a Jordán, a Litani, az Orontész és a Jarmuk folyó életadó vizéért folyó versengés volt az 1967-ben lezajlott arab–izraeli háború egyik fő oka. 1947 óta a Közel-Keleten számos kísérlet történt arra, hogy békeszerződéseket írjanak alá, vagy új tűzszünetet kössenek, mégis minden alkalommal a víz témája  az egyik tényező, amely megakadályozza a megállapodásokat. Miközben egyre világosabbá válik, hogy szükség van egy központosított, átfogó vízmegosztási tervre, egyre nehezebb ezt a tervet megvalósítani a politikai feszültségek miatt.[4, o. 4–7] A XXI. században árvizek és aszályok, szárazságok, a földek degradációja és az élelmiszerellátás bizonytalansága kényszermigrációt és fegyveres konfliktusokat indított el Afrikában. Az éghajlatváltozás hozzájárult a humanitárius válságokhoz és konfliktusokhoz  különböző régiók helyi körülményeitől függően.[5] Az édesvíz valószínűleg háborúkat fog okozni, és  országokat fog létrehozni vagy megbuktatni. 

A fosszilis energiahordozókhoz való hozzáférhetőségnek az energiabiztonság területén van jelentősége. Ezek közül napjainkra kettőnek, a nyersolaj és a földgáz megbízható és nagy mennyiségű hozzáférhetőségének van különös hordereje. Az első jelentős változás az ipari forradalom volt, amely a XVIII. század végén kezdődött és egészen a második világháborút követő gazdasági „aranykorig” tartott. A fosszilis tüzelőanyag-fogyasztás a XX. században felgyorsult. Ez egy sajátos tendencia formájában jelentkezett, amelyben az energia, a szállítási és az élelmiszerrendszerek egyre inkább függővé váltak a kőolajtól, miközben a szén jelentősége lecsökkent. A fosszilis energiahordozók iránti kereslet a második világháborút követően Észak-Amerikában és Európában egyaránt megugrott, és még a XXI században is töretlen rájuk az igény az energia-, a közlekedési- és a mezőgazdasági szektorban. A vízi, repülő és szárazföldi közlekedési eszközök többségét ugyanis még mindig robbanómotor hajtja, így a kőolaj még jó ideig nélkülözhetetlen marad. A mezőgazdaságban a kőolaj szükséges a műtrágya előállításához is, hiszen a szerves trágya használata már évtizedek óta elégtelen a világ népességének élelmezéséhez. Ugyanez a helyzet az energiaiparban: a fosszilis tüzelőanyagok továbbra is a legfontosabb energiaforrást jelentik, hiába nőtt meg a megújuló energiaforrások (víz, a nap- és szélenergia) használatának aránya. A 21. században a modern iparral rendelkező országok még mindig függenek a fosszilis tüzelőanyagoktól, sebezhetők az energiaellátás csökkenésével szemben, miközben ezek kimerülése elkerülhetetlen és ellátásuk bizonytalan. Az olaj elérhetősége közismerten fontos szerepet játszik számos ország külpolitikájában, a terrorizmusban, a háborúkban és a geopolitikában is.[6]

Az ipari tevékenységek, az infrastruktúra és a katonai tevékenységek általában nagy mennyiségű erőforrást igényelnek, és ezek az erőforrások sokszor korlátozottak vagy éppen veszélyeztetett ökoszisztémákból származnak. Ez azt jelenti, hogy az ilyen tevékenységek negatív hatást gyakorolhatnak a természetes környezetre, például az éghajlatváltozásra, az élővilág károsodására vagy összeomlására. Ugyanakkor a védelem és a biztonság szempontja elengedhetetlen minden ország fennmaradásában, ami magában foglalja az infrastruktúra védelmét, és a katonai erők felkészítését is. Az ilyen tevékenységek biztonságosabbá és stabilabbá tehetik az országot, de az erőforrások és az ipari tevékenységek szabályozása során felmerülhetnek olyan környezetvédelmi aggályok, amelyek hatással lehetnek a védelemre és biztonságra. Az olaj- és gázipari tevékenységekhez szükséges infrastruktúra és technológia jelentős mennyiségű vizet és energiát igényel, amely a környezet szempontjából túlterhelést jelenthet. Az ipari szennyezőanyagok kibocsátása és a környezeti károk pedig csökkenthetik a természeti erőforrásokkal való rendelkezésünket, amelyek elengedhetetlenek az országok biztonságának fenntartásához. A katonai felkészülés és a környezetvédelem közötti érdekellentétek feloldása érdekében számos olyan intézkedést lehet hozni, amelyek biztosítják mindkét tényező egyensúlyát. Ezek közé tartozik az erőforrások hatékonyabb felhasználása és a megújuló energiaforrások használata, amelyek csökkentik a környezeti hatásokat, miközben biztosítják az ország energiaellátását és infrastruktúráját. A környezetvédelmi szabályozás és a katonai tevékenységek szabályozása is fontos, hogy minimalizálják a negatív környezeti hatásokat, miközben biztosítják az ország biztonságát. A tiszta energia céljainak elérése  biztonsági előnyöket is jelenthet, például csökkentve a befolyást a globális energiapiacra.[7]

A környezetvédelem és a katonai felkészülés közt korábban mindig az utóbbi győzedelmeskedett.  Blogbejegyzésemben hangsúlyozni kívánom, hogy a XXI. században mégis számos kivételt létezik, amikor a háborús felkészülés és a biztonsági érdekek nem nyomják el törvényszerűen a környezetvédelem érveit. Az energiabiztonság mára védelmi és biztonsági kérdéssé vált. A megújuló energiahordozók pedig növelhetik az országok védelmi képességét. A hazai energiaforrások által biztosított energiaszuverenitás védi az országokat a globális energiaár-sokkoktól és ellátási akadályoktól. A megújuló energiaforrások fejlesztésének további előnye, hogy a természetes környezet védelmét ugyanúgy szolgálják, mint az energiabiztonságot. 

Bibliográfia

 [1] „»A társadalmi és a környezeti válság egyet jelent« – mondta a pápa a vallásközi vezetőknek – Vatican News”, 2023. április 21. (elérés 2023. május 1.).

[2] A. L. Beregi, „Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája (2012) a mai biztonságpolitikai kihívások tükrében”, Hadmérnök, köt. 15, sz. 2, o. 205–217, 2020, doi: 10.32567/hm.2020.2.14.

[3] P. Le Billon, „Geographies of War: Perspectives on ‘Resource Wars’: Geographies of war: perspectives on ‘resource wars’”, Geography Compass, köt. 1, sz. 2, o. 163–182, márc. 2007, doi: 10.1111/j.1749-8198.2007.00010.x.

[4] J. K. Cooley, „The War over Water”, Foreign Policy, sz. 54, o. 3, 1984, doi: 10.2307/1148352.

[5] J. Scheffran, P. M. Link, és J. Schilling, „Climate and Conflict in Africa”, in Oxford Research Encyclopedia of Climate Science, Oxford University Press, 2019. doi: 10.1093/acrefore/9780190228620.013.557.

[6] R. Heinberg, The party’s over: oil, war and the fate of industrial societies, 2nd ed., rev.Updated. Gabriola Island, BC: New Society Publishers, 2005.

[7] C. Dunlap és J.D., „Mark Nevitt on “Can we Reconcile Clean Energy Goals with National Security?”, Lawfire, 2023. április 27. (elérés 2023. május 1.).

Témakörök: elemzés, katona, környezet, víz
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT