Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Magazin: Előadó
Sarnyai Tibor
Sarnyai Tibor
újságíró
  • 2023.04.12.
  • 2023.04.12.
Magazin / Előadó

Egy százéves barátság rövid története

A török–magyar kapcsolatok elmúlt száz évéről, valamint a Türk Államok Szervezetében történő magyar részvételről esett szó a Ludovika Szabadegyetem legutóbbi előadásában.

A Türk Államok Szervezete és Magyarország című prezentációval folytatódott április 11-én, kedden a Ludovika Szabadegyetem. A Török Köztársaság kikiáltásának századik évfordulója alkalmából a magyar–török kapcsolatokra fókuszáló előadássorozaton ezúttal Hóvári János történész, turkológus, diplomata; a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Történettudományi Intézetének egyetemi docense adott elő.

A Türk Államok Szervezetének budapesti nagykövete a Ludovika Főépületében kedden este azt hangsúlyozta, a török–magyar barátság fennmaradt annak ellenére is, hogy II. világháború után a két ország a nagyhatalmak közötti harc ellentétes pólusára került. Hóvári János azzal kezdte előadását: a Török Köztársaság megalakulása közismerten Musztafa Kemál Atatürk nevéhez fűződik. Az Oszmán Birodalom éppúgy, mint az Osztrák–Magyar Monarchia, elveszítette az első világháborút, azonban Atatürk vezetésével sikeres szabadságharcot vívott, ami végül megmentette a fiatal török állam etnikai határait. Azzal, hogy a török nép megmutatta: az antant legyőzhető, a magyarok számára is példát mutatott.

A friss barátság évei

A turkológus előadó kiemelte, az 1923. október 29-én kikiáltott Török Köztársaságot a Magyar Királyság az elsők között ismerte el, az új állam az első nemzetközi szerződését a magyarokkal kötötte Isztambulban. E gyorsaság diplomáciai bravúrnak számít, amit Ruszkay Jenő katonatiszt, üzletember révén értünk el. Az 1923 decemberében aláírt magyar–török barátsági szerződést az 1924. évi XVI. törvénycikk hirdeti ki Magyarországon. A szerződés a mai napig érvényes: túlélte a világháborút, és az azt követő hidegháborút is. Az új fővárosban, Ankarában a magyar követség az elsők között nyílt meg. A két világháború között két-háromezer magyar szakember dolgozott az új főváros megteremtésén: az ablakot, amin keresztül nem fúj be a szél, ma is magyar ablaknak nevezik Törökországban. Tahy László követ az ankarai építkezés mellett megvásárolta Rodostóban Rákóczi Ferenc ebédlőházát is, amely ma már múzeumként működik. 

Az első hivatalos miniszterelnöki szintű látogatás 1930-ban történik meg, ezt követi Gömbös Gyula 1933-as törökországi útja. Atatürk ekkor szorgalmazta a hamarosan megnyíló Ankarai Egyetemen az új Hungarológiai Intézet létrehozását. Így az első idegen nyelv, amit az 1936-ban megnyílt új egyetemen tanítottak, a magyar volt. Az intézet vezetője Mészáros Gyula turkológus, Atatürk kulturális és tudományos tanácsadója lett, akit a magyar közvélemény a frankhamisítási botrány egyik kiötlőjeként ismert. Ő a nemzetközi kiadatás elől menekült Törökországba.

Híres magyarok Ankarában

Hóvári János elmesélte: a két világháború között több híres magyar is ellátogatott Törökországba. Nagy jelentősége volt Bartók Béla 1937-es tíznapos látogatásának, amely során közép-ázsiai török népdalokat rögzített, majd ennek kapcsán megállapította, a magyar népzene is türk eredetű lehet. Bartók zongorakoncertet is adott, illetve vendége volt az ankarai rádiónak is.

A török társasági élet nagy kedvence volt ekkor Gábor Zsazsa is, akinek első férje török volt, hiszen 1934-ben Budapesten összeházasodott a magyarországi török konzullal, akinek 1935-ben vissza kellett mennie Ankarában. Végül 1941-ben váltak el, Gábor Zsazsa pedig az USA-ba költözött.

Barátság a bajban is

A történész előadó arról is szólt, hogy Magyarország német megszállása során a budapesti török követségen lelt menedéket Kállay Miklós miniszterelnök. A nyilas puccs után a német páncélosok felvonultak az épület elé, Kállay végül így került német fogságba. A házat 1945 januárjában szétbombázták.

Területi viták miatt Sztálin ellenségesen viszonyult Törökországhoz, így a törökök 1952-ben csatlakoztak a NATO szervezetéhez, miközben mi a Varsói Szerződés részei lettünk. A magyar kommunista hatalomátvétel után az ankarai Magyar Intézetet a kommunista állam kezdeményezésére bezárták. A török–magyar kapcsolatot ettől fogva leginkább Halasi-Kun Tibor nyelvész, turkológus ápolta New Yorkból, ahol ő lett a török állam által a Columbia Egyetemen létrehozott török tanszék vezetője.

A hidegháború enyhülése során jött létre az első külügyminiszteri szintű látogatás Magyarországon 1970-ben. Ihsan Sabri Calayangil külügyminiszter a protokolláris találkozásokon túl Szigetvárra is ellátogatott. A Magyar–Török Baráti Társaságot még a rendszerváltozás előtt, 1988-ban alapította meg Hazai György, Fehér Géza, Dávid Géza, Fodor Pál, Tasnádi Edit, Gál Tímea és Hóvári János.

A rendszerváltozás eredményei

Hóvári János kiemelte, hogy az 1991. december 26-án hivatalosan is felbomló Szovjetunió területén öt új türk állam született meg. Ekkoriban rendeződtek a török–magyar hivatalos kapcsolatok is, 1994-ben pedig már Süleyman Demirel köztársasági elnök avatta fel a szigetvári emlékművet, amely egyszerre adózik Szulejmán szultán és Zrínyi Miklós emléke előtt. 1999-ben egy katonai szövetségbe kerültünk a törökökkel, éppen ezért a II. világháborút követően először újra ellátogatott a magyar miniszterelnök Ankarába 2000-ben. Orbán Viktor turkológus tanácsadók segítségével tanulmányozta, és értette meg a török világot. A Magyar–Török Stratégiai Együttműködési Tanács 2013 óta működik rendszeresen, majd hazánk 2018-tól megfigyelő lett Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsában – az ebben résztvevő országok meghívására. Ekkor avattuk fel Budapesten a teljesen megújult Gül Baba türbéjét, az egyik legészakabbra fekvő muzulmán zarándokhelyet. A két ország diplomáciája jelenleg azon dolgozik, hogy 2023 decemberében a magyar–török kiemelt stratégiai partnerség dokumentumával megerősítsék a száz éve, 1923 decemberében aláírt első barátsági szerződést.

A Ludovika Szabadegyetem előadása az alábbi videóban is megtekinthető

A Ludovika Szabadegyetem előadássorozata két hét múlva folytatódik: április 25-én, 18 órakor a Ludovika Főépület II-es előadójában Magyar–török építészeti kapcsolatok a XX. században címmel tart előadást Kovács Máté Gergő, a Budapesti Műszaki Egyetem óraadó oktatója.

Nyitókép: Gül Baba türbéje, forrás: Wikipedia / EtelkaCsilla

Videó: Kristóf-Szabó Lilla 

Témakörök: barátság, kapcsolatok, Ludovika Szabadegyetem, törökország
Szabadegyetem

Az információs társadalom és a digitális kultúra

A digitális kultúra százszor erősebben programozza át emberi létünket,mint anno a tévé.

Szabadegyetem

A magyar modell követői

A török-magyar kapcsolatok kialakulása és fejlesztése a Kemal Atatürk korában.

Előadó

A bűnüldözés jelenlegi tendenciái az USA-ban

Egyre fontosabbá válnak a soft skillek a rendőrségi munkában.

nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT