A világgazdasági környezet miatt a következő kormányzati ciklus gazdasági és pénzügyi döntései az eddigieknél sokkal fontosabbak lehetnek az ország jövőjét tekintve.
A vasárnapi magabiztos választási győzelem garantálja Magyarország politikai stabilitását, azonban a politikai vezetőknek komoly gazdasági nehézségekkel kell szembenézniük a következő években.
Az egyik legsürgősebb feladat a rekordmagas, 8 százalék feletti infláció kordában tartása. A Magyar Nemzeti Bank helyzetét nem könnyíti meg, hogy a megugró inflációval nemcsak Magyaroroszág küzd, hanem egész Európa. Így például a balti államoknál már bővel két számjegyű inflációt mértek, de Lengyelországban és Csehországban is 10 százalék feletti az érték. Ez elmúlt időszakok kamatemelése stabilizálta ugyan valamennyire a forintot, ám ezen kívül számos probléma merült fel. Így például a kamatemelés és a világszerte növekvő nyersanyag- és energiaárak óhatatlanul is lelassítják a befektetéseket és a gazdasági növekedést. Ilyen világpiaci körülmények között lehetetlen lesz tartani a magyaroroszág fejlődési rátát is. Ugyanakkor a lelassuló gazdaság és a magas infláció nem csak Magyarországnak jelenthet kihívást, hanem az Európai Unió több országa, sőt az euróövezet számára is.
A pandémia kitörése óta az eurózóna országaiban a vásárlóerő-paritáson mért bruttó hazai jövedelem látványosan csökkent, vagyis az életszínvonal jelentősen romlott a térségben. Így Németországban is – amely Magyarország legfontosabb uniós kereskedelmi partnere – lassult a gazdasági növekedés, miközben az infláció növekedett, azért várható, hogy az oda irányuló magyar export volumene csökkeni fog. Igaz ez a többi fontos kereskedelmi partnerünk esetében is. Ebből következik, hogy a nyersanyag- és energiaárak világpiaci növekedése miatt a nettó energiaimportőr Magyaroroszág kereskedelmi mérlege akár a negatív tartományba is kerülhet. Vagyis az általános lassú környezetben a magyar gazdaság sem fog tudni a korábbi ütemben növekedni. Mindezt még bizonytalanabbá teszi az orosz–ukrán háború egyelőre még beláthatatlan következményei. A már korábban említett energiaárak elszabadulásán kívül számos ellátási lánc is megszakadt, és egyelőre nem tudni, hogy ezek mekkora kárt okoznak majd a reálgazdaságban.
Kérdéses, hogy a lakosságot védő intézkedések, mint például az egyes alapélelmiszerek és a lakossági energia árak befagyasztása mennyi ideig lesz fenntartható ebben a környezetben. Illetve, hogy ha a kormány huzamosabb ideig fenntartani kívánja, akkor miből finanszírozza az egyes állami vállalatoknál keletkező hiányt.
Ebben a környezetben a külföldi befektetések és az azokhoz támasztott anyagi, illetve politikai feltételek kulcsfontosságúak lesznek az ország hosszú távú jövőjét illetően. Garantálhatnak egy lassabb, de stabilabb növekedést viszonylagos politikai függetlenséggel vagy, ellenkezőleg, szoros politikai függőség ellenében egy látványosabb gazdasági fejlődést.
