Egy hónapja zajlanak az informális egyeztetések Románia és Brüsszel között az országos helyreállítási és rezilienciaépítési eszköz tartalmi, technikai kérdéseiről.
Az Európai Unió nyújtotta Helyreállítási Alap lehetőséget teremt arra, hogy a tagállamok a koronavírus okozta járvány következményeit enyhítsék, s újra növekedési pályára állhassanak. Az uniós eszköz főként reformok és állami beruházások felgyorsítását célozza. Románia esetében közel 30 milliárd euróról beszélünk, melynek célja a gazdaság megerősítése, a munkahelyteremtés, valamint a gazdasági és társadalmi ellenállóképesség erősítése. A helyreállítási mechanizmus által elérhető pénz 20 százalékát digitalizációra, 37 százalékát pedig a zöld gazdaság fejlesztésére kell fordítani. A helyreállítást és ellenállóképességet olyan intézkedések által kell elérni, amelyek az európai jelentőségű, hat pillérre tagolt szakpolitikai területekre vonatkoznak. A hat pillér, amiről beszélünk, azok a következők: zöld átállás; digitális transzformáció; intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés, beleértve a gazdasági kohéziót, a foglalkoztatást, a termelékenységet, a versenyképességet, a kutatást, a fejlesztést és az innovációt, valamint az erős kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) magában foglaló, jól működő belső piacot; társadalmi és területi kohézió; egészségügy, valamint gazdasági, társadalmi és intézményi ellenállóképesség, többek között a válsághelyzetekre való felkészültség és a válsághelyzetekre való reagálási képesség növelése céljából; illetve a a következő generációra, a gyermekekre és a fiatalokra – így például az oktatásra és a készségekre – vonatkozó szakpolitikák.
Az országos helyreállítási terv alapját a 2019-es és a 2020-as országjelentés képezi, amelyben az EB felsorolja elvárásait Romániával szemben, és egyben elemzi, hogy miben fejlődött az elmúlt esztendőben az ország.
Ezen jelentések alapján kell, hogy Románia megfogalmazza az EB által elvárt reformokat, és a reformokat alátámasztó befektetéseket. A helyreállítási terv alapját ugyanis reformok képezik, a megvalósításoknak pedig ezeket a reformokat kell alátámasztaniuk. A terv megvalósítására 29,2 milliárd euró áll rendelkezésre, az összeg részben vissza nem terítendő támogatásból, részben kedvezményes kölcsönből adódik össze.
Románia kormánya, a reformokért felelős minisztériumok, számos egyeztetés és konzultáció után összeállított egy 41 milliárd euró értékű tervet, amely a most zajló informális tárgyalások alapját képezi. Ebben nyilván nem csak azok a befektetések kaptak helyet, amelyeket az EB javasolt az országjelentésekben, hanem olyanok is, amelyek az ország számára kiemelten fontosak (autópályák, öntözőberendezések, földgáz szolgáltató rendszerek stb.).
Mivel az informális tárgyalások során az EB jelezte hogy bizonyos befektetéseket jobb lenne nem ebből a pénzből megvalósítani, a romániai sajtóban szárnyra kapott a hír, hogy az EB elutasította az országos helyreállítási tervet.
Nos, ez egyáltalán nincs így.
Folyamatos tárgyalások vannak, és lesznek még a következő hónapokban azért, hogy azok a Románia számára fontos projektek is bekerülhessenek a tervbe, amelyek nem feltétlenül jelentenek prioritást az EB számára. Ilyen például az autópályák esete, amelyeknek hiánya óriási hátrányt jelent az ország kereskedelmének fejlődésére nézve, nem beszélve arról, hogy a falvakon és városokon áthaladó nehézjármű forgalom milyen szinten szennyezi a környezetet.
Az EU-s országok közül Portugália már elküldte a tervét, Hollandia és Lengyelország jelezte, hogy csak április 30. után, Románia is valószínüleg május végén fogja elküldeni. Ekkor kezdődik a hivatalos tárgyalási folyamat, amely két hónapig tart. Reméljük, hogy e tárgyalási folyamat során eljutunk arra az eredményre, hogy egy megfelelő egyensúly alakuljon ki az EB által megfogalmazott prioritások és Románia saját kiegészítő céljai között.
